2018 Ózd-Salgó Rali akkor és most – a szurkoló szemével…

Szeptember első hétvégéjén, alig pár nappal a cseh Barum Raliról hazaérkezve már a magyar bajnokság hatodik futamára utaztam, kezdésnek egy kis kitérővel…
Pénteken 13 órakor indultam útnak, de nem egy uncsi salakpályára, hanem megegyező irányban egészen Trebisov városáig, ahol a szlovák bajnokság futamának volt az első, alig 3 km-es vagány, városi szakasza 17:30-kor. 6 db R5 és 2 WRC hívó szavának nem tudtam ellenállni, és ráadásul ez a nyomvonalat tekintve trükkös hurkokat tartalmazó pálya is tétre ment, beleszámított a versenyükbe! Bárcsak itthon is lenne ilyen …

M3-M30 végén Sárospatak, Sátoraljaújhely felé haladva visszagondoltam a régi, klasszikus, szívet melengető, évadnyitó Salgó Ralikra!
Egy nagyon fontos esemény köthető ehhez a városhoz: Édesapám 1980-ban itt találkozott először mindkettőnk életét alapjaiban meghatározó: RALISPORTtal! S nem is akármilyen körülmények között. Történt, hogy a legjobb barátjával Miskolcon voltak egy üzleti egyeztetésen, természetesen öltönyben. A végén a barátja kérte, hogy ne a 3-as főúton menjenek hazafelé, hanem Ózd felé, a hegyekben a Wartburg Kombinkkal. Kicsit gyanús volt neki, amikor Salgótarján közepén egy másik barátjuk ott ugrált a Trabantja mellett: „Gyerünk már! Csak rátok vártunk! Indulás!” S ezzel a lendülettel kimentek a Kazári gyorsasági hidas S-kanyarjába! 2 órája nézték a versenyt, majd Apu kérte, hogy lassan indulhatnának haza, hiszen kezd éhes lenni, és fogyóban van a cigije is. Reggelig nem lehet, hiszen le van zárva a pálya! – kapta a megdöbbentő választ. Este Apu már kényszerűségből a füstszűrőket tűzögette össze gyufával, azt szívta. Csepergett az eső, így a sima talpú félcipőben össze-vissza csúszkált a sáros domboldalban. Éjszaka fázott a vékony öltönyben, még a gumiszőnyeggel is takarózni próbált a Wareszban. Reggel megfogadta:
Ő aztán soha többé nem megy el ralira!!!

Hála az égnek nem így lett, így minden évben visszatértünk a Kazári hidasba. Általában már kedd-szerda magasságában letáboroztunk, sátraztunk, s vártuk a versenyt, a Béke-Barátság Kupa (BBK) futamot! Ahol csehszlovák, szovjet, lengyel, bolgár, román, kelet-német és magyar válogatottak küzdöttek az 5 fős Skoda, Lada, Polonez, Dacia, Wartburg és Trabant autójukkal. Én szabadon kalandozhattam a domboldalban, ami akkor oly hatalmasnak tűnt! Rengeteg sátorzsinórban elestem lefelé szaladva, ám Édesapám fütty szavára mindig figyelnem és integetnem kellett, így minden rendben volt.
Bármennyire egyszerű kanyarkombinációnak tűnik „a balos-jobbos hidas”, az előtte lévő hosszabb tempós rész miatt volt itt kaland bőven, emlékszem:
egyszer Ferjáncz Renault 5 Turbója nem vette a visszaváltásnál a fokozatot, ezért nem merte ráfordulni a hídra, inkább lement szembe a rétre, a büfék közé, ahol egy laza visszafordulással szépen teleszórt ott mindenkit sárral.
egyszer egy fehér, kocka Lada (talán Tóth Gili) megcsúszott féktávon, és bukás közben elvitt egy üres sátrat és sajnos egy nézőt a saját autójához szorítva.
egyszer az oroszok érintőre vették a VFTS jobb oldalával a híd betonoszlopait, s mindhárom oszlop egyetlen csattanással a cél felé mutatott!
egyszer a helyi kisebbség olyan kútból húzott vízben főzte és árulta a főtt kukoricát, amiben még döglött állat is volt, de ették a népek jó ízűen.
egyszer a hidas után leszakadt egy balos kerék egy autóról és egészen a szemben lévő domb tetejéig gurult, távcsővel mutatta nekem Édesapám!
De a leghihetetlenebb történet 1992-ben történt itt. Egész nap azt hallgattuk a cimboránktól, hogy „ne együnk, mert a kazári kocsmában vár minket este a meleg vacsora! Tavaly meg lett beszélve!” Édesapám hitetlenkedve fogadta ezt a meghívást, „hogy emlékeznének arra, mit kértetek ti itt tavaly részegen”!? Hát azért este besétáltunk a faluba, ahol belépve csak ezt hallottuk a csapostól: „Há hóó vótatok Csábikám, itt má 3 nápjá csák mennök az áutók, kihűl a gulás!”

Eddig jutottam a visszaemlékezésben, amikor megérkeztem a szlovák szervizparkba, ahol mind a 36 induló elfért egy focipálya méretű ipari területen. Gyorsan körbenéztem, Frici Fiestája mellett sajnos csak az egyik Fabia WRC állt, hisz Trneny végül nem indult.

A városi pályán egy kisebb parkolóban kellett egy vagány hurkot megtenni, így majdnem 30 mp-ig volt látható egy versenyautó, amíg kétszer végigmentek előttünk! Itt megismerkedtem 4 fős Rozsnyói magyar társasággal, akik szombaton szintén Királdon tervezték nézni a magyar bajnokit, de egy rugóra járt az agyunk, hogy a pénteki bemelegítés Szlovákiában látványosabbnak ígérkezik! Fordított sorrendben rajtoltak. Egy Clionak a rajt utáni 2. km-nél egyszerűen kiszakadt a jobb első kereke! Béres Joskó gyönyörűen lekörzőzte az Evo9-el, de Lapdavsky, Gavlák, a cseh Odlozilik és a lengyel Grzyb is szépen lefűzte. Élmezőny után azonnal látványos rajtceremónia volt ledfallal, gyalogtávolságra a szakasztól. Élmény volt, nem bántam meg…

Innen egy laza 160 km autózással este 9 óra körül megérkeztem Királdra, körbementem a pályán, és sehol nem találtam senkit! Teljesen üres volt, se egy sátor, se egy tábortűz, se egy kempingező társaság. Csalódás… Egyenesen a veszprémi kézilabdameccsről éjfél körül megérkezett nyugdíjas barátom, aki majd 40 éve a Trabant mellett ugrált Édesapáméknak!

Szombat reggel óriási mosollyal ébredtem, hiszen EGÉSZ ÉVBEN EZT A KÖRVERSENYT VÁRTAM a magyar bajnokságban! Kiegészülve másik pótapámmal a Tökszögben helyezkedtünk el, ahol rajtoltak és újabb kört kezdtek egy jó szűkre kigumizott, jobbos visszafordítóval. Az előzetesen 9 órára megjelölt éles rajt időpontjában csupán az első előfutó Zsiguli indult el a nyitó szakaszon! Hihetetlen…
Aztán lefulladt Turán a Hyundai-al, majd elrajtolt Hadik, Vincze. Visszaért Turán, és csend… Jött Vincze! Mi történt a Forddal? Futótűzként terjedt a hír: elestek! Kiütöttek egy villanyoszlopot, a versenyzők jól vannak… Közben Turán megkezdte harmadik gyors körét.

Érkezett Vincze, de már csak gurult. Navigátor kiszállt beszélni a vezetőbíróval, aki ezek után beküldte Rescue autót. Etap lett, hiszen csak a vezeték tartotta az oszlopot.
Már ekkor sejteni lehetett, hogy itt délután sem lesz szakasz, amíg az ÉMÁSZ emberei végeznek az oszlop cseréjével! Mentőötletnek jobb lett volna, ha másodszorra megtartják a szakaszt, csak sima gyorsként, nem érintve a reggeli baleset helyszínét, hanem úgy rajtolva, mintha a körverseny kivezető szakasza következne! Így 5 km csupán, de legalább versenytempó látható a mezőny, kárpótolandó a kitartó nézőket!

Mezőny végén senkitől sem zavartatva kijutottunk a szakaszról: bár meglepő volt, hogy Bánréve, Ózd, Pétervására érintésével Zagyvaróna 94 km-re van! Szép látvány volt, amikor etapon szembe találkoztunk a mezőnnyel!

Bárna környékén megpróbáltunk a régi homokos gyorsaságin feljutni a Ceredi szakasz közepére, de már a falu végén egy helyi bácsi szólt, hogy nem javasolja, s igaza is lett, járhatatlan volt az út! De nem adtuk fel, Salgótarján fölött, Somoskőújfalu és Salgóbánya érintésével egy köves-homokos dűlőúton sikerült Rónafaluhoz érkeznünk. Épp csikorgott még felfelé a MARB utolsó köre, sietve elhelyezkedtünk, s megnéztünk egy kereklámpás Zsigulit (ráadásul tök jól autózott)! Utána már csak a Záró autó jött, király… ☹ Délután félhárom is elmúlt már, és ez volt mindössze az ÖTÖDIK raliautó, amit versenytempóban láttunk. ☺

Egy kis szünet után, tervezett 14:38 helyett 15:50-kor érkezett az ORB! Szinte kivétel nélkül mindenki ugyanabban a stílusban fordult a temetős kanyarban. Szorosan belül, szépen kiengedve, semmi túlerőltetés. Érdekes volt megfigyelni, hogy az ORC-ben a legtöbb Lancer határozottan fékezett, míg Maricsek és Gyarmati csupán ballal rásimított a fékre, a tempós balosban ezzel stabilizálva a kocsit!

Mezőny végén 2 óra szünet következett, felnyitották a pályát, ezért bementünk a városba vacsorázni. Távolról is látszott milyen sok néző kíváncsi a városi körversenyre, ahol épp a Rali2 kezdte meg a versengését. Mondjuk a biztonságos távolság a pályától hagyott némi kívánni valót maga után, de hála az égnek nem történt baj.
Vacsora végén már csupán a beíróhoz értünk Zagyvarónára, amit a 20 órai rajt miatt úgy is hatalmas szúrófénnyel teljesítettek. Turán elrajtolt elsőnek, de Vincze ért először a célba! Megelőzte a szakaszon! Hyundai turbóhibája miatt 90 mp-et, míg a zöld-fehér Skoda az előzési manőverrel kb. 4-6 mp-et veszített, ezzel sikerült az egész nap felépített előnyét megfeleznie a kiélezett csatában! A huszadik autó 21 órakor ért a beíróba, ekkor megjelent a szakasz utáni elágazásban zárást biztosító rendőr, aki a rádión kérte a szakasz vezetőbíróját, és szó szerint ez hangzott el:
„A rendőrség túl veszélyesnek ítéli meg a sötétben a versengést, és a veszélyes nézői mozgások miatt a versenyt félbe szakítja!” – S mindezt a szakasz végi zárásból látta??? Az igazsághoz közelebb lehet, hogy valószínűleg este 9 óráig lehetett kérve az út lezárása, hisz eredetileg 18:40-kor rajtolt volna az utolsó szakasz, késés nélkül! Ekkor a helyszínen lévő rendőr hihetetlen dolgot engedélyezett, a rendezők próbálták üvöltve megakadályozni, sikertelenül! Mivel közúti szabályok betartásával kell közlekedni a törölt szakaszon, felengedte a helyi lakosokat a szakaszon, szemben a versenyautóval! Már 20 civil autó is szemben haladt a pályán, amikor megérkeztek a versenyzők, akik egyből kipattantak a kocsiból, s nekiugrottak a beíróállomás rendezőinek: „Meg akartok ölni minket, hogy szembe engeditek a nézőket?”? A rendező a rendőrhöz irányította a magukból jogosan kikelt versenyzőket, amire a rendőr rájöhetett mit is engedett meg az imént, ezért beállt a sorba kékfénnyel és szirénázva, hogy felvezesse a lakosokat hátulról, hiszen előtte haladtak mind!
Őrület volt…
Az első nap végén 10 mp-en belül volt az abszolút verseny, és 15 mp-en belül az ORC dobogósai, ami izgalmas vasárnapot ígért! A bajnokság szempontjából fontos volt, Frici a 8. helyre csúszott le, a turbócsővel együtt.

Vasárnap hajnalban élőben hallhattuk a Mennydörgés együttes koncertjét „Az esőcseppek a kocsi tetején” c. előadásukat bemutatva, felejthetetlen volt! ☺
Reggel a másodosztály az első szakaszukat 50 perc késéssel kezdte, egy előfutó bukása miatt. Utána határozottan tetszetős autózást mutattak be a hegynek fel.
Majd az ORB folytatta tizedekért folytatott harcát! Vincze magabiztos, könnyed stílusú autózással növelte előnyét, míg a többiek erőlködve próbáltak a nyomában maradni, az első 6 autó 4,3 mp-en belül teljesítette a 12 km-es szakaszt!

A kör végén a tegnap talált köves-földes úton lépésben leereszkedtünk, és át a városon a Kazári gyors beírójához értünk. Itt egyik pótapám úgy döntött, inkább hazaindul, kicsit belefáradva az állandó várakozásba. Pedig a széles célkanyarban szemrevaló előfutások után érdekes volt, ki hogyan oldja meg a középen belelejtős, végén poros kanyart. Frici kézizett, Vincze lágyan, Velenczei szorosan, Balogh szélesen, Bodolai orrtolósan, Osváth és Trencsényi biztonságosan, Lovász bátortalanul, Marozsi tapogatózva fordult.

Kör végén másik „pótapám” is elbúcsúzott, így a vasárnap félidei szervizparkba mentem, ami némi meglepetésemre 2000 méter hosszú volt!

Mire visszaértem a kocsihoz, és gurultam Zagyvarónára jó volt nézni, hogy Lovász milyen drasztikusan melegíti a gumikat előttem! Lehet, máskor etapot kellene nézni? ☺ Mivel a gyűjtőben 10 percet sikerült csökkenteni a reggeli késésből, így nem is értem el az élmezőnyt a startban, de azért elcsíptem jó kis rajtprogramot és azt, hogy szegény Rongits nem tud beállni a rajthelyére – vége!

Egy rajongó telefonján megnéztük az F1 rajtját Monzában, majd kényelmesen átgurulva újra a Kazári célkanyarba értem, ami csupa víz lett! Jöhetett a powerstage a plusz pontokért. A nedves részen már nem kockáztatva érkeztek a párosok, ám Velenczei egy szenzációs kézifékest bemutatva ajándékozta meg a kitartó publikumot a hétvége momentumával!
Tapsolt az erdő…

Az eredményhirdetés kezdését késleltette egy olyan esemény, ami még soha nem volt! Az első három helyezettnek el kellett menni vizeletmintát adni, azaz doppingvizsgálaton estek át! Waooooo…

Vincze idén másodszor nyert!
Velencei könnyen beletanult a Skodába, mindössze 10,6 mp volt a győzelemtől! Bodolai imponáló autózással szenzációs 4. helyen végzett. ORC-ben idén először Matics nyert, mögötte végzett az idei legjobb helyezését elérve a Rallycafé párosa Maricsek Miki és Bán Vitya! Szép volt!

Csepergő esőbe zajló pezsgőlocsolás végén a Parc Fermében búcsúztam ettől a hosszú, ralis hétvégétől.

A rendezés finoman szólva nem ütötte meg egy bajnoki szintjét, de hála az égnek komolyabb baleset nélkül sikerült megúszni a hétvégét! A bajnoki pontverseny elképesztően szoros lett az élen álló két páros betlizése okán, így két izgalmas versenyen, a Mecsek és másfélszeres pontot adó Nyíregyháza Ralin fog eldőlni a bajnoki dobogósok személye!
Jöhet a HAJRÁ! Hajrá…

Üdv,
KGT

Szavazás

Ti mire szavaznátok 2022-től?

Közelgő események

  • csü
    07
    Már
    2019

    WRC: Mexikó Rali

  • szo
    16
    Már
    2019

    WEC: Sebringi 1500 mérföldes verseny

  • vas
    17
    Már
    2019

    F1: Ausztrália