Magazin

A VFTS-VERSENYZŐ, KONSTRUKTŐR

Járműmérnök, csapattulajdonos és futóműguru. Együtt gokartozott Vincze Ferivel, megfordult Formula Student futamokon, pályaversenyzett, majd következett a rali, egy 192 lovas szekiváltós Lada Kit-Carral. Ő Papp Arnold, a garázsmesterek újhullámos képviselője.

Részlet a Rally Café 2019. december számában megjelent cikkből

„Az egész úgy kezdődött, hogy édesapám terepralizott 1994-től ’98-ig. Volt egy autóbalesetünk ’98-ban, ami után féltem a sebességtől. A nővérem a nyári szünetben szeretett volna elmenni gokart táborba és ez kaporra jött a szüleimnek, akik úgy döntöttek, hogy ez jót tehet nekem is, hátha kinövöm a sebességfélelmet.

Bejött, mert hét évesen a Kesjár iskolában tanultam gokartozni és az egy hetes tábor végén megnyertem az ottani versenyt. Akkor Kesjár Jani bácsi azt mondta édesapámnak, hogy a gyerekben minimális tehetséget lát, lehet, érdemes lenne elkezdeni versenyezni.

Ez 2000-ben valósult meg, mert apa eladta a versenyautóját és vettünk egy gokartot, 2001-ben pedig országos második helyezett lettem Kadett A kategóriában. Vincze Ferikével együtt gokartoztunk a kétezres évek elején, aztán 2003-ban anyagi megfontolásból abba kellett hagynom.”

A gokartos vonal megszűnt, de tizenéves Arni a baráti társaságával minden Budapest Rali prológon ott volt és mondanunk sem kell, hogy ezzel meg is pecsételődött a sorsa.

„Voltak a WRC-k, meg volt Balázs Öcsi és a VFTS-sek: Hodula, Pethő, Matics.

Hát ezek a Ladás emberek nagyon megfogtak.

Megnéztük Janikát, meg Érdi Tibi bácsit, akik úgy mentek, ahogy senki, meg Szabó Gergő az Octaviával.

Aztán jöttek a Mitsubishik, meg a Hondák, a legvégén pedig a Zsigulik. Az emberek szó szerint beugráltak a korláton és ez nagyon belém égett. Tizenévesen nehezen fogod fel, hogy miért van ez így.”

Arni megszerezte a jogosítványát és jött a következő lépés.

„Apával az volt a tervünk, hogy nézünk valami olcsó autót, amit ha összetörök, akkor sincs olyan nagy gáz.

Ezért lett a Zsiguli. A sors fintora, hogy az első kocsimat ellopták, de vettünk még egy roncsot, egy igazi üszköt és tök jó családi program lett belőle, hogy együtt szögelgettük a gépet. 2012-re már egész jó volt a kocsi, volt benne sper, kapcsolókörmös váltó, weberes motor, ami úgy 120–130 lóerő körül mozgott.”

A teljes cikket elolvashatod a Rally Café 2019 decemberi számában, amit keress az újságárusoknál valamint a MOL, az OMV és Lukoil benzinkutakon.
Ha nem akarsz várni, azonnal elolvashatod a digitális Rally Caféban, amit itt találsz: http://www.dimag.hu/magazin/RallyCafe

Érdemes elolvasni

RANGA PÉTER: VERSENYEZNI, DE NEM MINDEN ÁRON

mihalyi.csaba

RALLY 3: SPORTBÍRÓBÓL AUTÓVERSENYZŐ

mihalyi.csaba

MINDEN, AMIT BENIK BALÁZSRÓL EDDIG NEM TUDTÁL

mihalyi.csaba